BESZÉLŐ PALETTÁK - Magyar Roma Képzőművészeti Kiállítás E-mail
2012. április 10. kedd, 09:48

Rendhagyó helyszínen, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága folyosóján és irodáiban nyílt meg 2012. április 3-án a Beszélő Paletták című magyar roma képzőművészeti kiállítás. A tárlattal az államtitkárság a Roma Kultúra Napja és a Nemzetközi Roma Nap alkalmából kívánja felhívni a figyelmet a cigány kultúra sokszínűségére. A kiállítást Szentandrássy István, Kossuth-díjas festőművész nyitotta meg, köszöntőt mondott Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

Budapest, 2012. április 3. Kathy Horváth Lajos hegedűművész játszik a Beszélő Paletták című roma képzőművészeti kiállítás megnyitóján, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságán. Mellette Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára (j2) és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke (j) áll. MTI Fotó: Beliczay László

Összesen 31 kortárs roma alkotótól 102 festményből, grafikából, szoborból áll a kiállítás, melynek darabjait a helyszín adta lehetőségeket szem előtt tartva válogatták a kurátorok nagyobb részt a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) képzőművészeti gyűjteményéből. A tárlaton néhány neves nem cigány művésznek a tisztes szegénységet páratlan módon ábrázoló festménye is helyet kapott. Ezzel is jelezve az államtitkárság két fő üzenetét, mely szerint a magyarországi cigányság esélyeinek javítása egyben magyar nemzeti sorskérdés, valamint a szegénységre nem etnikai, hanem szociális kérdésként tekintünk. A FROKK képzőművészeti gyűjteményét Cigány Festészet / Magyarország 1969-2009 címmel az intézmény jogelődje 2009-ben egy átfogó képzőművészeti albumban tárta a nyilvánosság elé. A kiadvány 74 roma alkotó magyar és angol nyelvű életrajzát is tartalmazza. A kurátorok ezen a rendhagyó kiállításon azok előtt a művészek előtt is tisztelegni kívántak, akik munkái nem jelennek meg a tárlat részeként. Ezért döntöttek úgy, hogy az említett album népszerűsítésére is lehetőséget adnak a kiállítás keretében, valamint hogy információs tablók formájában a kötetben szereplő valamennyi életrajz is helyet kap a kiállítás részeként, így a szemlélőnek módja nyílik a beszédes alkotói életutak megismerésére. Innen ered a Beszélő Paletták cím.

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész a Beszélő Paletták című roma képzőművészeti kiállítás megnyitóján, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságán. MTI Fotó: Beliczay László

A kiállítást teljes egészében két ismert, a roma képzőművészek új generációját képviselő festő és grafikusművész: Balogh Tibor és Káli-Horváth Kálmán tervezte és valósította meg. A magyarországi cigányok képzőművészetéről a szocializmus kultúrpolitikai diktatúrájában hamis kép alakult ki. A rendszer szakmai elitje arra törekedett, hogy a roma alkotókat a naiv alkotásmódra kényszerítve a festészet „vadvirágaiként” állítsa be. A rendszerváltoztatást követően átszakadt ez a kultúrpolitikai zsilip. A professzionális módon alkotó kortárs cigány festőknek a kiállításon helyet kapott sokszínű, eredeti munkái is bizonyítják, hogy a hazai roma képzőművészet sokkal izgalmasabb, mint ahogy azt a napjainkig is élő sztereotípiák alapján gondolnánk. Aki ezt a válogatást megtekinti, meggyőződhet arról, hogy a – munkásságukat a magyar nemzeti és az egyetemes európai kultúra részének is tekintő – magyarországi cigány festők bármely képzőművészeti stílusban kiforrott alkotásokat hoznak létre.

A maga nemében mindegyik festő hozzájárul a roma képzőművészet sokszínűségéhez. Az idei Kossuth-díjasok között köszönthetjük Szentandrássy István képzőművészt, akinek alkotásai a tárlatnak rendkívüli aktualitást adnak. Mestere, Péli Tamás szellemiségét folytatja műveiben, aki a cigány képzőművészet egyetemességét, önálló létjogosultságát hirdette. Szentandrássy tanítványa, Kunhegyesi Ferenc kezdeti korszakában folytatta ezt a reneszánsz, barokk stíluselemekből építkező balladisztikus roma képi világ megteremtését célzó törekvést, de legújabb kiállításán már egészen új színekkel, forma és tartalmi elemekkel gazdagodik kifejezésmódja és témaválasztása. Gyügyi Ödön grafikusként emelkedik ki a Péli-iskolához sorolható művészek közül. Érdekesség, hogy Gyügyi Szentandrássy mesterré válásának talán első kihívását jelentette. Karakteres, önálló képi világgal, technikai virtuozitással és a művészet iránti megszállottsággal alkot. Műveiben a romák babonái és a sámánisztikus világlátás szimbiózisa figyelhető meg. Ezek grafikai testet öltései egyedi jelképrendszert eredményeznek. A Szentandrássy tanítványok sorában Túró Zoltán grafikáival kapcsolatban a folytonos, letisztult vonalvezetésére hívnánk fel a figyelmet, amelyek az édeskés, barokkos szín-és formavilágú „Reneszánsz muzsikusok” című festményét látva kontrasztosabb képet rajzolnak művészetéről.

A cigány festészet halhatatlan nagy öregje, Balázs János minden előzmény nélkül robbant be a képzőművészetbe. Senkihez sem hasonlítható, vizionárius, már-már prófétikus, őstudatba lemerülő és onnan képeket, víziókat felszínre hozó és azokat elementáris erővel megjeleníteni képes alkotó. Ilyen csoda ritkán születik nemzetközi viszonylatban is. Ha az intuitív, ős-eredeti alkotókat a mágnes két pólusaként képzeljük el, akkor Balázs méltó jelenkori megtestesüléseként tekinthetünk Bada Márta festészetére, akinek alkotásain átsüt szeretetteljes érzékeny, harmóniára törekvő személyisége. A szivárványpaletta leheletfinomságú mestereként a harmónia, rendezettség és tisztaság papnője. Művészetében nyernek feloldást Balázs János lázas álmai.

Váradi Gábor átmenetet képez a naiv és a professzionális festészeti stílus között, de egyértelműen közelebb áll az „Útkészítő” Ferkovics József és Kökény Róbert által fémjelzett szűk maghoz, amely tehetsége folytán már a szocializmus idején is képes volt szakmailag kvalitásos alkotások létrehozására. Esetükben a megfelelési kényszer leginkább a témaválasztásokban jelent meg, amely gyakran ma is jellemzi őket. Kökény és Ferkovics szakmai, technikai felkészültség, az alkotás iránti olthatatlan szenvedélyt tekintve a lentebb tárgyalt Tiszadobiak előfutárának is tekinthetőek. Azzal a kitétellel, hogy ők az első művész generáció, akik teljesen új attitűddel, megfelelési kényszer nélküli ars poeticát hirdetve válnak a képzőművészeti közösség élesztőivé. Ferkovicstól a kiállításon a többi közt a Holocaust sorozatához készült néhány grafikát láthatnak. Kökény Róberttől egy a feleségét ábrázoló nagyméretű olaj portrét és a cigányság egyik szimbólumát jelentő ló ábrázolás tekinthető meg.

A Péli-iskola és a Balázs-Bada pólus és az „Útkészítők” mellett külön említésre méltóak a naiv irányzat legnagyobb és utánozhatatlan képviselői Orsós Teréz és Oláh Jolán. Eredetiségüket csak elvétve voltak képesek a divathullámra felültetett „kényszer naivok” felcsillantani. A kultúrpolitika által erőltetett, egykor népszerű stílusirányzat mára versenyképtelené és zsákutcává vált. A rendszerváltozás kinyitotta a versenyt és a szocializmussal együtt a rendszer által felállított, a roma képzőművészekkel szemben támasztott hamis értékítéleten alapuló követelményrendszert is maga alá temette. Csámpai Rozália művészete egy sajátos modern-naiv irányzatával azon kevesek közé tartozik, akik a stílusirányzatok elválasztó határmezsgyéit átlépve mai módon képesek tovább vinni a műfajt. A naivokhoz szokás sorolni Oláh Marát is, de ő kilóg minden kategóriából. Öntörvényű, izgalmas személyiségének meghosszabbítása festészete. Gyakran magyarázó szövegekkel is ellátja alkotásait. Mérhetetlen közlésvágy hajtja. Arra törekszik, hogy azt és úgy értse meg a néző, amit és ahogyan azt ki kíván fejezni. A rendszerváltozással a naivok egyeduralmát kierőszakoló kultúrpolitikai elit munkásságára adott csattanós válaszként, mint vérfrissítő, új generáció üstökösei jelentkeztek a Tiszadobiak. Balogh Tibor, Káli-Horváth Kálmán és Vári Zsolt alkotják ennek a spontán módon szerveződő közösségnek a kiállításon is látható fő vonulatát. Közülük a tárlat kurátorai folytattak képzőművészeti tanulmányokat. Balogh a Képzőművészeti Egyetemen végzett első, és – eddigi ismereteink szerint – egyetlen hivatásos képzőművésze a hazai cigányságnak. Káli-Horváth eredeti szakmája szerint porcelánfestő. A kiállítás anyagában ugyan nem jelenik meg, de ehhez a körhöz tartozik Kiss Sándor is, aki az ezredfordulót követően ikonfestésre szakosodott.

Vári Zsolt női portrékkal vált ismertté, de a kiállításon megtalálható Megjöttem című alkotása a roma képzőművészet szempontjából azért nagy jelentőségű, mert a hosszú útról érkező hátizsákos fiatalember a cigányok szimbólumává válik. A cím tartalmazza a hazára találást, a hátizsákban a hozott, megosztani szánt örökséget, a felfedezett titkokat, melyek jobbá tehetik a közösséget, amelybe érkezett. Az asszociációk sora hosszan folytatható.

Káli-Horváth Kálmán „Első vacsora az árvaházban” és az „Elárvult szimfónia” című alkotásai a művésznek a kiállításon helyet kapott alkotásai közül a legfigyelemreméltóbbak. Az Első vacsorán egy az életéből kiragadott, gyermekkori pillanatkép látható. Egy kis gyerek, bozontos hajjal törölgeti egy bádogtányérból kenyérhéjjal a maradékot. Láthatólag frissen került az intézetbe. A fő alak a kisfiú, akin színes, piros-fekete csíkos pulcsi van realista módon, plasztikusan. A még romlatlan személyiséget is megjeleníti a gyermeki tekintetben, a mozdulat, a kéz és arc gömbölydedségében. Mint egy elárvult, szeretetreméltó énekesmadár fióka varjakkal körülvéve. Azért használom ezt a hasonlatot, mert a másik három alak hideg színekkel van megfestve. Kevésbé törekszik esetükben a személyiség ábrázolására. Ők szürkés-kék egyenruhát viselnek és hajviseletük is meglehetősen hasonlatos. Tekintetük és mimikájuk fásultságot áraszt. Ezekkel az egyszerű, de tudatosan alkalmazott technikai fogásokkal bárki, aki látja a képet, pontosan érti, érzi a szituációt, amelyet megörökített. Négy alak, négy bádogtányér, egy asztal, egy stilizált, lágyan, mégis elnagyolt felületként kezelt háttér. Minden tökéletesen a képi üzenet szolgálatába állítva. Nem hisz egyetlen irányzat, stílus egy-igazságában. Mindent felhasznál művészeti olvasztótégelyében, hogy úgy fejezzen ki egy gondolatot vagy egy személyiséget, ahogyan az benne él. Az Első vacsora valamelyest a Tiszadobiak sorsközösségét is summázza.

Balogh Tibor Budapest-sorozatának első darabjai „vendégképekként” szerepelnek a kiállítás megnyitóján. A sorozat részeként, de mondanivalója szempontjából kiemelkedő Angyali üdvözlet című alkotása. A Hatalom című olajképe hideg-kék és rideg-fekete színei az ábrázolt, hatalmat megszemélyesítő tébolyodott megvadult varjakkal egy megrázó erejű alkotása. Balogh alkotásait külön figyelmébe ajánljuk a tárlat közönségének. Művészeti kifejezésre törekvés, szakmai és technikai felkészültség, elhivatottság, tudatosság és a folyamatos szakmai tökéletességre és megújulásra törekvés emeli ki őt az alkotók közül. Ez ad reményt arra, hogy a gyakran relativizáló etnikai jelző mellett, vagy ellenére európai mércével mérve is kiemelkedő művésze legyen hazánknak.

A kiállítás alkotóinak névsora: Bada Márta; Balogh Tibor; Balogh Balázs András;Balázs János;Balogh József; Csámpai Rozi; Deák Izabella; Dilinkó Gábor; Farkas Ervin; Ferkovics József; G. Zámbó Gábor; Gyügyi Ödön; Horváth Judit; Illés Henrik; Káli-Horváth Kálmán; Kunhegyesi Ferenc; Kökény Róbert; Mocsár Gyula; Nyári Sárkány Péter; Oláh István; Oláh Jolán; Oláh Mara; Oláh Zoltán; Orsós Teréz; Péli Tamás; Palotai Lajos; Túró Zoltán; Szentandrássy István; Szécsi Magda; Váradi Gábor; Vári Zsolt.

ROMA KULTÚRA NAPJA
Neves cigány művészek 1993 áprilisában a Magyar Írószövetség székházában ünnepelték a Roma Kultúra Napját. Azóta hazánkban minden év áprilisának első hétvégéjén a Roma Kultúráé a főszerep.

NEMZETKÖZI ROMA NAP
1971-ben április 8-án tartották az első nemzetközi roma kongresszust a London melletti Opringtonban, ahol a világ minden országából összegyűlt a roma küldöttek lerótták kegyeletüket a holokauszt roma áldozatai iránt. A kongresszuson India képviselőinek kezdeményezésére elhatározták, hogy ezt a napot a Roma Nemzet Napjává nyilvánítják, minden évben ekkor emlékeznek meg arról, hogy mintegy ezer évvel ezelőtt a roma nép elindult őshazájából máig tartó vándorútjára.

 
Megosztom



<<  Június 2017  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
     1  2  3  4
  5  6  7  8  91011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Free template 'Colorfall' by [ Anch ] Gorsk.net Studio. Please, don't remove this hidden copyleft!

Oldalainkat 47 vendég böngészi

http://www.fastrxmart.com/avodart buy cheap avodart online without prescription